Alternatív gyógyászat és a  A WHO kutatása 

Az alternatív gyógyászat évszázadok óta része az emberiség egészségmegőrzési és gyógyítási módszereinek. Az olyan gyakorlatok, mint az akupunktúra, az ájurvédikus orvoslás és a különféle gyógynövénykeverékek világszerte elterjedtek. De vajon mennyire hatékonyak ezek a módszerek? Erre a kérdésre keresi a választ az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely mostantól külön kutatóközpontot szentel az alternatív gyógyászat vizsgálatának.

Új kutatóközpont Indiában

A WHO új központja Indiában, Jamnagar városában található, és nem véletlenül esett a választás erre az országra. India hosszú hagyományokkal rendelkezik az alternatív gyógyászat területén, ideértve az ájurvédát, a jógát, a természetgyógyászatot, az Unani, Siddha rendszereket és a homeopátiát. A központ áprilisi megnyitóján Narendra Modi, India miniszterelnöke is jelen volt, aki kiemelte, hogy "India tradicionális orvosi rendszere nem csupán egy kezelés, hanem az élet holisztikus tudománya."

Modi kormányzata 250 millió dollárral támogatja a központot, amelynek célja, hogy innovációs motor legyen a tradicionális orvoslás területén, valamint segítse a kutatási standardok kialakítását és a tudományos bizonyítékok megszilárdítását.

Az alternatív gyógyászat szerepe napjainkban

Az alternatív gyógyászat nem csupán a múlt relikviája, hanem a modern tudományos kutatásokban is megjelenik. A WHO adatai szerint a ma használt gyógyszerek 40%-a természetes anyagokból származik. Például az aszpirin felfedezése a fűzfakéregből készült régi receptekre vezethető vissza, és az artemisinin, amely a malária elleni küzdelemben fontos szerepet játszik, szintén a kínai orvoslás régi szövegeiből merítette az ihletet.

Georg Rüschemeyer, a Cochrane nevű nemzetközi hálózat képviselője úgy véli, hogy érdemes alaposabban megvizsgálni ezeket az évszázadok alatt kialakult gyógyászati módszereket, és megfelelő klinikai vizsgálatokkal igazolni hatékonyságukat. A Cochrane különösen ismert az ún. Cochrane Reviews révén, amelyek szisztematikus áttekintéseket nyújtanak az egészségügyi döntések tudományos alapjairól.

A bizonyítékok hiánya és a kritikák

Bár az alternatív gyógyászat iránti érdeklődés nagy, a tudományos bizonyítékok gyakran hiányosak. Rüschemeyer hangsúlyozta, hogy a Cochrane számos áttekintést készített már az alternatív eljárások, például az akupunktúra alkalmazásáról különböző problémákra. Saját tapasztalatai alapján azonban kevés olyan áttekintéssel találkozott, amely valóban meggyőző bizonyítékokat mutatott volna fel valamely hagyományos módszer hatékonyságára.

A kérdés továbbra is az, hogy érdemes-e jelentős kutatási forrásokat befektetni olyan eljárások vizsgálatába, amelyek tudományosan kevéssé tűnnek megalapozottnak. Edzard Ernst, az alternatív gyógyászat professzora az Exeteri Egyetemen, szintén kritikusan viszonyul a WHO új központjához. Szerinte meg kell várni, hogy ki fogja vezetni a központot és milyen eredményeket hoz majd, de jelenleg a WHO közleménye csupán üres frázisokat tartalmaz.

A jövő: modern technológiák és integráció

A WHO célja, hogy a legmodernebb technológiákat, például a mesterséges intelligenciát és a big data elemzést is felhasználja a tradicionális gyógyászat vizsgálatához. A központ egyik fő feladata, hogy megbízható bizonyítékokat szolgáltasson a döntéshozók számára, és segítse az egyes országokat abban, hogy ezeket a módszereket megfelelő módon integrálják egészségügyi rendszereikbe.

Az alternatív gyógyászat kutatása tehát új lendületet kaphat, de a kihívások továbbra is fennállnak. A tudományos közösség feladata, hogy ezeket a módszereket alaposan megvizsgálja, és segítsen eldönteni, melyik gyakorlat érdemel helyet a modern orvoslásban, és melyik nem.

Hideg Piroska